A meningococcus fertőzés megelőzéséről

A meningococcus fertőzés megelőzéséről

Dr. Kulcsár Andrea
gyermekgyógyász, infektológus főorvos, védőoltási tanácsadó írása

A HGYE Vezetőségének közreműködésével.

 

 

A napokban nyilvánosságot kapott tragikus kimenetelű eset ismét felhívja a figyelmet az invazív menigococcus fertőzés rendkívül súlyos veszélyeire.

A megbetegedés Magyarországon ritkán (évente mintegy 30-50 esetben) fordul elő, az OEK adatai szerint az elmúlt évben 36 esetet jelentettek. A kórokozó az esetek háromnegyedében menigococcus B, 17%-ában menigococcus C, 8%-ban ismeretlen szerocsoport volt (ebben az esetben a diagnózis a klinikai képen alapult). A halálozás 25% (9 eset) volt, ebből 6 eset B, 2 eset C, egy esetben ismeretlen szerocsoportú volt a kórokozó.

A betegség megelőzésének legeredményesebb módszere a védőoltás. Jelenleg mindkét, hazánkban előforduló szerocsoport ellen hatékony vakcinával rendelkezünk, és forgalomban van az Európa több országában előforduló W135, valamint a már hazánkban is felbukkant Y szerocsoportok ellen is védettséget biztosító négy komponensű (A,C,Y,W135) oltóanyag is.

A betegség mintegy 75%-ban csecsemőkorban fordul elő, az incidencia csúcsa 6 hónapos kor körül van. A hazai epidemiológiai helyzetben, nyájimmunitás hiányában a szórványosan előforduló fertőzés ellen egyéni védelem kialakítása szükséges. A meningococcus elleni immunizálást ezért már 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni. A csecsemőket a MenB vakcina alkalmazásakor minimum egy, a MenC oltás esetén pedig két hónap időközzel kell oltani, így 5-6 hónapos életkorra az első két (MenC), illetve három (MenB) oltás elvégezhető. Ezt követően egy és két éves kor között mindkét vakcinából egy-egy emlékeztető oltást kell adni. Amennyiben az oltási sort csak később tudjuk megkezdeni, az oltások időzítésével kapcsolatban az alkalmazott oltóanyag alkalmazási előírása az irányadó.

A két különböző szerocsoport elleni oltás egy időben, vagy bármely kötelező védőoltással együtt is beadható. A tapasztalatok szerint azonban a jelenleg forgalomban lévő MenB oltóanyag (Bexsero, GSK) ritkábban okoz lázas reakciót akkor, ha azt nem más típusú védőoltással együtt alkalmazzuk. Az alábbi sémát követve a meningococcus elleni oltások optimálisan beilleszthetők a kötelező oltási sorba.

 

Meningitisz_oltasi_terv

 

Minthogy a C szerocsoport elleni vakcina által kiváltott protektív ellenanyagszint 5 éves kor alatt csupán 3-4 évig, idősebb gyermekekben 5 évig áll fenn, a biztosítható védettség korántsem életre szóló. Ezért a csecsemőkorban megkezdett meningococcus C elleni védőoltás ismétlése 5-6 éves életkorban (praktikusan a 6 éves kötelező DPT-IPV oltással egy időben), majd ezt követően 5 évente ajánlott.

Dr. Kulcsár Andrea

Dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász, infektológus főorvos, védőoltási tanácsadó: “minél korábban kezdjük a védőoltások alkalmazását, annál korábban alakíthatunk ki hatékony védelmet”.

A B csoportú kórokozó elleni oltóanyaggal kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre részletes adatok az alapimmunizálást követő további booster oltás(ok) szükségességéről.

A fertőzés kockázata serdülőkorban ismét emelkedik (a tünetmentes nasopharyngealis hordozás ebben az életkorban akár 20% is lehet!), ezért a kamaszok immunizálására különös figyelmet kell fordítani.

A fiataloknál legalább 25 éves korig, a fertőzés életkori prevalenciájában, szükséges a meningococcus elleni védettség fenntartása. A fertőzés rizikóját a hasonló korúak közössége növeli (iskola, kollégium, felsőoktatási intézmények, táborok, fesztiválok). Ebben az életkorban a B szerotípus elleni védőoltás (korábban nem oltottak esetén egy hónapos időközzel 2 oltás) mellett a négykomponensű (Men A,C,Y,W135) oltás javasolt.

100%-os védelmet soha egyetlen oltással sem lehet garantálni. Magyarországon azonban még nem kezeltek egyetlen előzetesen oltott, és mégis meningococcus fertőzésben szenvedő beteget sem.

 

További kérdése van? Tegye fel dr. Kulcsár Andreának!

 

Kapcsolódó tartalmak